- Na jó, hagyjuk kettesben őket. - suttogott Gwen, majd karon ragadta Briant és elindultak hazafelé. Tom és Liu se tétlenkedtek, elköszöntek egymástól és ők is haza indultak. Lea és Jake mire feleszméltek, már senki se volt ott rajtuk kívül. A lány csak megcsóválta a fejét, de a srác dühösen felhorkantott.
- Áruló!
- Cssss… - csitítgatta kedvesen Lea. - Csak jót akart.
- De akkor is…
Mielőtt folytathatta volna, egy újabb csókkal elhallgattatta a fiút. Sötétedésig beszélgettek, majd Jake hazakísérte a lányt, természetesen a búcsúcsók sem maradt el.
Éjfél körül járhatott az idő, amikor Lea egy különös hangot hallott szülei szobája felől. Először nem nagyon érdekelte a dolog sokkal inkább az aktuális horror film, amit a tévében nézett. Nem telt bele pár percbe, újra megütötte fülét a furcsa tónusú zaj. Felkeltette figyelmét, és úgy döntött felmegy és megnézi, honnan jön ez a lárma. Komótosan lépkedett fel a lépcsőn, majd benyitott a helységbe. A látvány, ami ott fogadta, egyszerűen borzalmas volt. Deja vu érzése szorongatta ijedt lelkét. Az álmaiban ugyan ezt látta, talán ugyan innen. Miután felocsúdott a látványtól, egy hatalmasat sikított, s közben patakokban folyt a könnye. Ordított, toporzékolt. A két farkas szerű lény, röhögésszerű morgást hallatott, majd ráugrott a lányra. Lea ütötte ahol érte a két szörnyeteget. Szemükben meglepettség és fájdalom tükröződött. Meglepetés volt, mert a lány hihetetlenül erős volt. Fájdalom, mert mindkettőjüknek sajgott az ütések nyoma. A vörös amazonunk a kisebbiket egy jobb horoggal leterítette, majd felpattant és a másikat vette célba. Arca nedves volt a könnyektől. Szemei dühösen villogtak és őrült módon ordibált.
- Te szemét dög! Gyáva féreg! Legalább a saját súlycsoportoddal kezdtél volna! Undorító szörnyeteg… - a végén két térdre ereszkedett és hangos véget nem érő zokogásba kezdett. A farkas megrázkódott, és gyakorlatilag leszakadt róla az „álruhája”. Egy sármos pasi állt a helyén. Rövid fekete haja volt és gyönyörű szép mélykék szeme. A teste tele volt friss sebekkel, amikből csordogált a vér. Érdeklődően nézett a toporzékoló, összeomlott lányra. Majd az ajtóban megjelent testvére és annak a párja. Furcsán néztek rá, majd megérezték a vér szagát és megrázkódtak. A férfi és a nő arca dühös fintorba rándult, majd az előbbi megszólalt.
- Nath, ez mire volt jó? Megölni az anyját és a húgát?! Vele meg mi történt? - mutatott dühösen Nathaniel társa felé.
- Óóó! Őt kiütötte a kicsike. - húzta gúnyos félmosolyra a száját. - Biztos sok spenótot evett. - röhögött mély hangon.
- Te most tűnj el innen. Kapsz egérutat! - mondta a lány.
- Ugyan Lia, úgyis lealázlak.
- Hagyd békén Ameliát! Ha még egyszer…
Nem tudta folytatni ugyanis a zokogó lány hirtelen felállt, és nekiugrott Nath nyakának, aki hátraesett és bevágta a fejét az ágy támlájában és elvesztette az eszméletét. Lea megfordult és épp nekiment volna a férfinak, amikor hirtelen megállt és érdeklődve nézett a szőke párosra.
- Ti nem szerepeltetek az álmomban - mondta szárazon. - Akkor ez is csak egy álom! - ujjongott a lány. - Biztos elaludtam a film alatt. Egész biztos.
Amelia és William megrökönyödve néztek a lányra. Majd a szőkeciklon ránézett Willre, aki bólintott. A fiú közelebb lépett a lányhoz, mélyen a szemébe nézett mire Lea mély álomba szenderült.
- Velük mi legyen? - kérdezte a pasi miközben az ölébe, vette az ájult lányt.
- Addig biztos magukhoz térnek mire hazajön a ház ura, vagy mire ki jön az itteni rendőrség.
- Rendben.
Kiugrottak az ablakon, és neki indultak az éjszakának. Megderengett körülöttük a levegő és váratlanul köddé váltak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
tetszik nagyon, szerintem eléggé egyedi és ötletes:)
remélem lesz folytatás:)